A kutya szaporodásbiológiája

Ivar- és tenyészérettség.

A kutya ivari működésének sajátosságai

•  
• A szuka ivari ciklusa
• A kutya nemi ciklusa több vonatkozásban is különbözik a többi háziállat nemi működésétől.
• A kb. 2 hónapos nemi ciklus 9 napos előivarzásra,
• 5-8 napos ivarzásra, kb. 2 hónapon át tartó sárgatest fázisra és ezt követő 4-4,5 hónapos nyugalmi időszakra tagolható.
• Az elő ivarzás alatt a hüvelyből véres ivarzási nyálka ürül, amelyet a köznyelv "tüzelésnek" nevez.
• A tüzelés azonban magában foglalja a "vérzést" követő rövidebb tényleges ivarzás időszakát is, ami lényegében a termékeny időszak (a párosodási hajlam és fogamzóképesség) ideje.

•  
• A kutya jellegzetesen kétszer ivarzó állat, a tüzelés évente általában csak kétszer jelentkezik.
• A két ivarzási idő között eltelt intervallum nem szükségszerűen hat hónap.
• Esetenként négy-öt, kivételesen tizenkét hónap is lehet.
• A tüzelés jelentkezésében szezonális jelleg is föllelhető.
• A legtöbb kutyafajta évi első tüzelése február-március, a második augusztus-október hónapban jelentkezik
• ritkábban a nyár eleji hónapokban is megfigyelhető.
• A szuka tüzelésének két szakasza jól elkülöníthető:
• - a petefészek állományában a tüsző növekedéssel együtt járó elő ivarzást a véres ivarzási "nyálka" ürülése jellemzi;

•  
• az ezt követő ivarzás idején a szuka a kan közeledtét tűri, azt felveszi és hajlandó párosodni.
• A tüzelést jól észrevehető külső tünetek kísérik.
• A " vérzés" megjelenésével egy időben a szuka viselkedése feltűnően megváltozik: nyugtalan lesz, előszeretettel és gyakran elkóborol, étvágya csökken, pérája megduzzad, kissé megnyúlik, a kevésbé pigmentált bőrű egyedeké vöröses színű lesz, némely szukát gyakori és elaprózott vizelet ürítés is jellemez.
• Az előivarzás alatt ürülő véres ivarzási nyálka hígan folyó, barnásvöröses színű, és kb. 7-10 napon át észlelhető.
• A szuka ekkor még a kan közeledtét nem tűri.

•  
• Kb. a 10. nap után az ivarzási nyálka véres jellege megszűnik, "feltisztul", és a tüszők ebben az időszakban repednek föl.
• A szuka viselkedése megváltozik, a kan közeledését elfogadja, ez az idő a legalkalmasabb a párosításra.
• A véres nyálka ürülésének időtartama fiatal, először tüzelő szukánál a szokásosnál rövidebb, 3-5 napos lehet, sőt lehetséges, hogy szinte észrevétlen marad.
• Egyes esetekben a tüzelés abbamarad, majd 1-3 hét múlva ismét jelentkezik. Az ilyen típusú tüzelés is lehet termékeny.
• Eredményes és fogamzást is jelentő fedeztetés ebben az esetben a második, tehát a visszaivarzásnak látszó vérzéses periódusban lehetséges.

•  
• Szukában a tüszőrepedés a tényleges ivarzás   1-2. napján (a véres nyálka ürülését követő napokban) következik be.
• Valamennyi érett tüsző viszonylag rövid időn belül, néhány óra alatt megreped.
• A kiszabadult petesejtek a tüszőrepedés után meg nem tekinthetők érettnek.
• A petevezetőben mintegy három-négy napon át a második, számfelező érési osztódáson esnek át, és csak ezután válnak alkalmassá a megtermékenyülésre.
• Érésük után a petesejtek még 24- 48 órán át megőrzik termékenységüket

•  
• Ismeretes, hogy az ondósejtek a nőivarú kutya nemi utjaiban több napon át, általában 4- 7 napig is, termékenyítőképes állapotban maradnak.
• A fogamzáshoz egyetlen pároztatás is elegendő lehet, ha arra megfelelő időpontban kerül sor. így az optimális fogamzásnak egészséges, szabályos nemi működésű kutyáknál csak egyetlen kritikus mozzanata van: a megfelelő fedeztetési időpont megválasztása.
• Egy átlagosan 18 napos tüzelésű szukáknál (11 nap előivarzás + 7 nap ivarzás) a termékenyítésvágy pároztatás optimális ideje (figyelembe véve a petesejt ereséhez szükséges tüszőrepedés utáni 2-3 napot is) a vérzés kezdetétől számítva a 13. és 17. nap közé esik.
• Mivel ugyanakkor az előivarzás és az ivarzás időtartama fajtánként, egyedenként, a klimatikus körülmények és az állat életkora függvényében változhat, a pároztatás megfelelő időpontjának megválasztásához különféle vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen.

•  
• Párosodáskor az ondósejtek 15-20 percen belül eljutnak a petevezetőbe, ahol 4-7 napon át életben maradnak és termékenyítőképesek.
• Lényegében tehát a megfelelő időben végzett párosításkor a termékenyülésnek - az ondósejtek viszonylag hosszú élettartama miatt - elég nagy esélye van.
• A gyakorlati tenyésztésben mégis egyszeri párosításkor két véglettel számolhatunk

•  
• 1. A tüszőrepedés ritkábban a tényleges ivarzás előtt 2-3 nappal, a vérzés időszakában kivetkezik be, s a pároztatáskor (a vérzés megszűnte utáni 2-3. napon) az ondósejtek már nem találnak életképes petesejtet.
• Az elöregedett, de meg termékenyült petesejtek is elpusztulnak. Vemhesülésre tehát nem kerül sor, a szuka üres marad, esetleg álvemhesség jelentkezik.

•  
• 2. A tüszőrepedés megkésve (az ivarzás utolsó, pl. 4. napján) történik meg, és a párosításra ugyanakkor megfelelő időben, meg az 1. napon sor kerül.
• A petesejtek megtermékenyülése ebben az esetben később fog bekövetkezni. A tüszők -az előző számoknál maradva -a párosítás utáni harmadik napon repednek meg, és a négy- napos érésük miatt a termékenyülésre csak a 7. napon kerülhet sor.
• Ez lehetséges, mivel az ondósejtek jó esetben meg életben vannak.
• A késedelmes tüszőrepedés következménye a vemhesség időtartamának látszólagos meghosszabbodása lesz, mivel a vemhesség idejét általában a párosítástól számítjuk.

•  
• Egyes szukák nem hajlandók a párosodásra
• -a szukát és a kant nem megfelelő időben (túl korán vagy túl későn) hoztak össze
• -a tulajdonosok jelenléte vagy a segédkezők közreműködése zavaró az állatok szamara,
• -pszichés tényezők, mint pl. az idegen környezet, tapasztalatlanság és a félelem (különösen idősebb szűz szukák idegenkednek a párosodástól),
• -egyes "partnerek" különösebb ok nélkül egyszerűen nem kedvelik egymást, -anatómiai rendellenességek, pl. a hüvely bejáratának heges szűkülete, daganat,
• veleszületett rendellenességek, így sövények, kötegek jelenléte, amelyek mechanikailag akadályozhatják a párosodást.

•  
• A jelenleg ismert ciklusdiagnosztikai módszerek kutyánál a következők.
• Klinikai vizsgálat
• -Hüvelyvizsgálat (hüvelytükrözés) -tűrési reflex megállapítása (a péra és a gáttájék bőrének simogatásával, illetve a hímmel szembeni viselkedés megítélésével)
• -Hüvelykenet sejtképének vizsgálata
• -Hormonszintmérések (LH, progeszteron)
• 4. Egyéb műszeres vizsgálatok (hüvelyváladék elektromos ellenállásának mérése, állapotának ultrahangos ellenőrzése 
• A tenyésztők szeles körben alkalmazzak a fedeztetés optimális idejének meghatározására a tűrés (párosodási készség) jelentkezését és az ivarzás másodlagos jeleit. Ez a módszer nem mindig megbízható.

•  
• Fogamzásgátlás (ivarzásmegelőzés és ivarzáselnyomás). Minden olyan beavatkozást, amely a szuka ivarzását és fogamzását rövidebb vagy hosszabb időtartamra, de még visszafordíthatóan vagy végérvényesen megakadályozza, a fogamzásgátlás fogalomkörébe soroljuk.
• Az átmeneti fogamzásgátlás olyan kutyák tartásakor nagy jelentőségű, amelyeket hosszabb ideig nem kívánunk tenyésztésbe állítani.
• A fogamzásgátlás jelenleg ismert módszerei :
• Műtét, mint végleges megoldás, a petefészkek vagy a méh és a petefészkek együttes eltávolításából áll. Ez utóbbi elsősorban mar vemhesült kutyán, illetve olyan esetekben indokolt, amikor a méhben kóros elváltozások (gyulladás, nyálkahártya- túltengés, daganat stb.) állapíthatók meg.

•  
• A petefészek eltávolítása után az esetek 5-10%-aban valamilyen következménnyel számolhatunk. így pl. vizeletürítési zavar, a szőrzet megváltozása (pigmentáció fokozódás, kihullás) és elhízás jelentkezhet.
• A kan kutya ivartalanítása után többnyire csak elhízás tapasztalható.
• Gesztagénkezelés. A reverzibilis fogamzásgátlás leginkább bevált m6dszere a különféle gesztagénkészítmények( pl: miborelon, proligeston) adása.
• Ezek alkalmazása egyszerű és megbízható.
• A depó-gesztagének 4-6 hónaponkénti sc. vagy im. adagolásával a ciklus felfüggeszthető és a tüzelés tünetei is elnyomhatók.
• A tüzelés elnyomása után mint- egy 4-6 hónapos szünettel számolhatunk.
• Fogamzásgátlás csak egészséges szukán végezhető, és az állat a kezelés időtartama alatt rendszeresen ellenőrizendő

•  
• A párosodás és a fogamzás után az embriók megtelepedése megelőzhető ösztrogének adásával.
• Az ösztrogének a korai vemhességi fázisban kétféleképpen fejtik ki hatásukat.
• Egyrészt az ösztrogén / progeszteron  arány megváltoztatásával az osztódó petesejt petevezetőbeni, méh fele irányuló mozgását (tuba passzázst) változtatják meg.
• A vándorlás lelassul vagy visszafele irányul, miközben a szedercsira stádiumú képlet elpusztul.
• Másfelől az ösztrogének a méhnyálkahártya állapotát is megváltoztatják, az embriót tápláló váladék (embriotróf) termelését mérséklik és a nyálkahártya túltengés irányába toljak el.
• Az ilyen méhnyálkahártya alkalmatlan az embrió megtelepedésére, s a kezelés következtében korai embrióelhalás és felszívódás következik be.

•  
• Ivarzás és ciklus kiváltása.
• A tüzelés szukában csak nehezen, igen változatos egyedi reakciókkal és többnyire csak gyenge hatásfokkal, 20-60%-os valószínűséggel indukálható.
• A tüzelés gyógyszeres kiváltásának legkedvezőbb időpontja a nyugalmi periódus, ezen belül is a nyugalmi időszak utolsó harmada.
• Ennek megállapításában segítségünkre lehet a korábbi tüzelések időpontjának ismerete, illetve a hüvelynyálkából készített sejtkép jellege.
• Rendszertelenül tüzelő szukában csak a hüvelykenet, illetve a vér progeszteron szintje nyújthat kielégítő támpontot.
• A tüzelés indukálását célszerű azokban az időszakokban megkísérelni, amikor a szuka szezonális tüzelése egyébként is varható (február-március, augusztus-október).

Oldal: A kutya párzása
Német őzpincser nevelése - © 2008 - 2024 - szendi.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat