Beteg eb

Ha a kutya szervezetének egyensúlya valamilyen ok miatt zavart szenved, vagyis felborul, akkor kibontakozik a betegség. Ez lehet átmeneti, időnként huzamosabb ideig tart, csupán kezelés hatására jön rendbe, súlyosabb esetben veszélybe kerülhet az eb élete is. A betegség első gyanús jele, ha az egyed nem eszik, levert, sokat fekszik, mozgása bizonytalan. Előfordulhat hányás, hasmenés, sőt enyhe, néha erőteljes fájdalom is. A görcs számos betegség tünete lehet.

A láz akkor alakul ki, amikor baktériumok, vírusok elősegítik a testhőmérséklet emelkedését. A magas testhőmérséklet számos betegség oka is lehet, a diagnózis felállítása állatorvos feladata. Sok esetben a láz hidegrázással kezdődik, a kutya szinte az egész testében reszket. A hosszú ideig tartó magas láz gyengíti a beteg szervezetét, és az elhullhat. Ennek elkerülése végett haladéktalanul forduljunk szakemberhez.

Az egészséges kutyának naponta egyszer-kétszer van széklete. A táplálással kapcsolatos betegségek tünetei között a leggyakrabban az étvágytalanság fordul elő. Ennek számos oka lehet: gyomor- és bélgyulladás vese- és májgondok, de a lázas állapot is. Sokszor az étvágytalanság betegség tünete lehet. Igen jellemző kóros szimptóma a hasmenés, a bélsárpangás, és a hányás.

Láz, rosszullét, bágyadtság előzheti meg a hasmenést. Ilyen esetekben a kiváltó a vírus vagy baktérium. Az erős hányással járó hasmenés oka általában a vírusos fertőződés. Hasmenés esetén a bélsár világossárga, hurutos, esetleg véres, vérrel csíkolt vagy fekete; állaga híg, krémszerű, súlyosabb esetben vízszerű, néha darabos, tartalmazhat emésztetlen részeket és bélférget is. A kiváltó okok: a különféle vírusos betegségek, a túl zsíros vagy erősen fűszerezett vagy tejtartalmú táplálék, bélférgesség.

A sokáig tartó hasmenés folyadékvesztéssel jár, emiatt a kutya állandóan szomjas. A kiszáradás elkerülése végett gondoskodjunk folyadékpótlásról (kamillatea). A diéta állhat főtt rizsből és sovány húsból, melyet több kis részletben etessünk meg. A diagnózis felállítása és a gyógyszeres kezelés állatorvos feladata.

A bélsárpangás két-három, illetve több napi székeléskieséssel jár. Gyakori oka a helytelen, a megszokottól eltérő táplálék vagy túl sok csont adása. A béltartalom besűrűsödése miatt a széklet megkeményedik, az ürítés lehetetlenné válik. A kutya többnyire eredménytelenül próbálkozik, közben szűköl, s nyög. Ha ez sokáig tart, akkor olyan anyagok keletkeznek a besűrűsödött székletben, melyek mérgezhetik a szervezetet. Az állatorvos beavatkozása életmentő lehet!

A végbélkörüli mirigyek gyulladása, kevés mozgás, helytelen táplálás, bélférgek tömeges elszaporodása, daganatok, tályogok is okozhatnak bélsárpangást. Az is előfordulhat, hogy az emésztőrendszer nem képes feldolgozni a sok csontot, azok darabokban jutnak el a végbélhez, s amikor ürítésre kerül a sor, a beteg rettenetes fájdalmat érez, ezért visszatartja a székletét.

A kutya egy alkalommal történő hányása általában nem ok az aggodalomra. A gyakori hányás valamilyen betegség (gyomorcsavarodás, bélbetüremkedés, idegen test lenyelése, húgyvérűség, agyvelőgyulladás, vese- és májbetegségek stb.) kísérője lehet. A hányadékban lévő vér az emésztőrendszer felső szakaszának sérüléséből eredhet.

A köhögés gyakorta előforduló kórtünet. A fejrázás, a fülvakarás, a féloldalt tartott fej fülbetegséget jelez. Leggyakrabban gyulladás, fülrühatka, idegen test, allergia okozza a hallójárat gyulladását. Valamennyi esetben bőséges váladék gyülemlik fel a fülben, ami meglehetősen bűzös szagú.

A szem lehet szokatlanul csillogó, száraz, a kötőhártya erőteljesen gyulladásos, kipirult. A szaruhártya szürkéskékesen belövellt, esetleg teljesen elszürkült.

Vírusok okozta fertőző betegségek

Parvovírusos bélgyulladás

A kór elsősorban a kölykök között pusztít kíméletlenül. A kórokozó a beteg kutya nyálával és bélsarával jut a külvilágra. A vírus terjedése elképesztően gyors. Éppen ezért az utcán gyakran sétáltatott, védőoltással nem rendelkező kölyök könnyen megbetegedhet.

A vírusos bélgyulladás első tünetei a fertőződést követő 4-10 napon jelentkeznek. Kezdetben a kutya étvágytalan, sokat fekszik, hamarosan csillapíthatatlan hányás, majd nemsokára hasmenés alakulhat ki. A szervezetbe került vírus a belekben szaporodik el, ezért sem a tápanyag, sem a víz nem szívódik fel. A bél falában lévő erek is megsérülnek, ennek következtében vér keveredik a béltartalomhoz, erős bomlás miatt a bélsár szaga elviselhetetlenül bűzös lesz. A beteg gyakran hány, hasmenése elállíthatatlan, ezért sok tápanyagot, folyadékot, ásványi sókat veszít. Az állat legyengül, súlyos keringési zavar alakul ki nála, és hamarosan elpusztul.

Kórházi gyógykezelés eredményes lehet. Az is igaz, hogy ez nem minden esetben sikerül, mert túl rövid időn belül a kór súlyossá válik, és nincs idő a szakszerű beavatkozásra. A betegség védőoltással megelőzhető!

Szopornyica

A fertőződés egyik ebről a másikra terjed. A beteg egyed vizeletével üríti a vírust, s így a betegség terjedésének igen nagy a lehetősége. A fertőződés a szájon keresztül történik, melyre nagy a lehetőség, hiszen a kutya az utcán sétálva mindent megszimatol, sőt meg is nyalogathatja egy szopornyicás egyed vizeletét. Védőoltás hiányában főkén a kölykök betegedhetnek meg, de azok a felnőtt és idős ebek is, melyek hosszú idő óta nem részesültek vakcinázásban, így szerzett védettségük gyengült, illetőleg teljesen elveszett.

A betegség meglehetősen magas testhőmérséklettel indul, és aszerint, hogy melyik szerv betegszik meg, kialakulhat a kiütéses, a hurutos, és az idegrendszeri szopornyica. Jelentős egészségkárosodás meredhet vissza a betegségből kigyógyult kutyákban. A betegség kialakulása elleni egyetlen hatásos védekezési mód, hogy fiatal korától kezdve rendszeresen védőoltásban kell részesíteni az ebet.

Fertőző májgyulladás (Rubath-féle kór)

A fertőződés szájon keresztül történik, ezután az emésztőrendszer nyirokerein át a vírusok bejutnak a vérbe, majd a májba, súlyosan károsítják az erek belső falát és a májsejteket. Tünetek: levertség, étvágytalanság, hányás, fokozott szomjúság, sárgaság, kékszeműség, savós orrfolyás, köhögés, nehéz légzés, légzőszervi tünetek.

Coronavírusos bélgyulladás

A betegség jórészt olyan tenyészetekben jelentkezik, ahol sok a kölyök. A kiskutya hány, és sárgás, bűzös, híg székletet ürít. A hányás 1-2 nap alatt megszűnik, de a kellemetlen hasmenés 10-14 napig is eltarthat. A nagy folyadékvesztés miatt a kölyök kiszáradhat, fontos a folyadékpótlás. Az enyhe lefolyású fertőződés jóformán magától elmúlik, és a beteg meggyógyul. Súlyos esetben a kiszáradás miatt elhulláshoz vezethet. Megelőzhető évenkénti védőoltás beadásával. A vírussal szemben csak a kutya fogékony.

Kennelköhögés

Ez a betegség jórészt kennelben tartott kutyáknál jelentkezik, innen a neve. A kennelköhögés nagyon fertőző, különösen fiatal kutyáknál óvakodjunk, hogy a baj ne okozzon tartós károkat a tüdőben. A kölyök lázas, elesett, savós-nyálkás, később gennyes orrfolyása van, de kötőhártya-gyulladás is felléphet. A beteg szinte állandó jelleggel, hányingeres mozdulatok kíséretében köhög. A betegség mindenekelőtt a szakszerűtlen tartási körülmények között tartott fiatal kutyák között lép fel, de kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a felnőttek is megkaphatják. Az egyetlen védekezési mód a kutyák tartási viszonyainak javítása és az évenkénti védőoltás beadatása.

Aujeszky-féle betegség

A betegség akkor alakul ki, amikor a kutyával nyers sertésgégét és egyéb vágási hulladékot etetnek. Ugyanis az ilyen táplálék felsértheti az egyed száj- és garatnyálkahártyáját, és mivel a vírusok a sertésgége körüli nyirokcsomókban tartózkodnak, így azok akadálytalanul bejuthatnak a szervezetbe. A vírusok az agyvelőidegeken keresztül a kutya agyába kerülnek, ahol agyhártyagyulladást okoznak, mely minden esetben halállal végződik. A kutya eleinte bágyadt, majd hirtelen nyugtalan lesz, és kíméletlenül vakarózik, olyannyira, hogy időközben kimerülve lefekszik, majd az egész folyamat újra folytatódik. A beteg véresre kaparja bőrét, de kiharaphatja saját húsát is, de se embert, sem állatot nem támad meg. A halál egy-két nap alatt bekövetkezik.

Veszettség

A vírus sebzésen keresztül jut a kutya szervezetébe, és eleinte az izomsejtekben szaporodik el, innen az idegpályákba, majd a nyálmirigybe kerül. A beteg levert, nyálzik, ingerlékeny, támadó, különböző rángógörcsei vannak, sőt meg is bénulhat. A veszettség nem gyógyítható, minden esetben halálos kimenetelű. A betegség kezdetén a kutya nyugtalan, barátságos vagy nagyon félénk. Pupillája kitágult, képzeletbeli tárgyak felé kapkod, zavartan viselkedik. Előfordul, hogy nyalja, harapja a marás helyét. Testhőmérséklete magas. A későbbiekben hirtelen rendkívül nyugtalanná válik, ész nélkül dühöng, annyira támadóvá válik, hogy minden útjába kerülő embert és tárgyat megmar. A beteg eb nem érez fájdalmat. Hangszalagjának részleges bénulása miatt az ugatása is megváltozik. A szemizmok bénulása következtében kancsal lesz, kinézése rendkívül furcsa, ijesztő. Ez a szakasz az ún. dühöngő veszettség.

A következő stádiumban a bénulások súlyosbodnak, az eb állkapcsa lelóg, szája nyitva van, nyála állandóan csorog. A bénulás átterjed a törzsére, végtagizmaira, mozdulatlan lesz, teljesen lebénul és elpusztul.

Előfordul, hogy semmiféle dühöngés nem jelentkezik a kutyánál. Ezt nevezik csendes veszettségnek.

Valamennyi emlősállat, sőt az ember is megkaphatja, de elsősorban a kutyák, macskák, valamint a rókák között gyakori.

A veszettség ellen kötelező beoltatni minden három hónapos kort betöltött kutyát! A be nem oltott ebet hatósági rendelkezésre kiirthatják. Minden évben újra kell végrehajtani a vesztettség elleni védőoltást!

Oldal: A kutya betegségei
Német őzpincser nevelése - © 2008 - 2024 - szendi.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat