A kutyák külső élősködői !!!

Kedvenc kutyánkra számos külső élősködő leselkedik. A parkokban és a szabad természetben tett séták, a többi kutyával esetleg más állattal való találkozások minden nap új lehetőséget teremtenek a parazitáknak a támadásra. A kirándulások során más állatoktól közvetlenül, vagy a többi állat által gyakran látogatott helyeken a környezetből is különféle külső élősködőkkel fertőződhetnek.

A bolhásság az egyik leggyakoribb probléma kutyáink esetében. A kutya saját bolhafajának tekintett kutyabolha (Ctenocephalides canis) meglehetősen hűséges típus, a kutyán kívül csak alkalomszerűen és rövid ideig telepszik más gazdafajra. Alapvetően más a helyzet a macskabolha (Ctenocephalides felis) esetében, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok alapján a macskabolha nem csak a cicákon fordul elő túlnyomó többségben, hanem a kutyabolhát fokozatosan kiszorítva, napjainkban már kutyákon is ez a domináns bolhafaj. Ennek részben ellentmondanak a legújabb hazai vizsgálatok (Farkas és Földvári, 2006), melyek szerint kutyákon a kutyabolha nagyobb mennyiségben volt megtalálható, mint a macskabolha.  A macskabolha sikerének egyik oka az, hogy több gazdához is alkalmazkodott, a macskán és a kutyán kívül akár az embert is megcsipkedheti. Kutyán elvétve más bolhafajok, pl. az emberbolha (Pulex irritans) is előfordul. A kifejlett állapotban néhány milliméter nagyságú bolhák a vérszíváson kívül számos egyéb módon károsítják kedvenc kutyáinkat, allergiás bőrgyulladást okozhatnak, kórokozókat és bélférgeket terjesztenek. A bolhás eb gyakran és hevesen vakarózik, nyugtalan. A bolha nyálában lévő anyagokra allergiásan reagáló kutyákon súlyos bőrgyulladás jelentkezik. Amennyiben a kutya szőrén öt kifejlett bolhát találunk, ez egyben azt jelenti, hogy a környezetében mintegy 95 bolha fejlődési alak búvik meg és várja az alkalmat, hogy kifejlett bolhává alakulva vért szívhasson.

Ebben a tájékoztatóban, a városban élő kutyák legfontosabb belső élősködőiről szeretnénk áttekintést adni.

Valóban többféle féreg is okozhat fertőzést a kutyámnak?

Igen, számos parazita faj gazdája lehet a kutya. A fertőzést okozó leggyakoribb féregfajokat a következőképpen csoportosíthatjuk:

Fonálférgek : orsóféreg ( Toxocara canis ), ostorféreg ( Trichuris vulpis ), kampósféreg ( Ancylostoma caninum )

Galandférgek: uborkamagképű galandféreg ( Dipylidium caninum ), egyéb galandféreg fajok ( Echinococcus, Taenia )

Okozhatnak ezek a férgek súlyos betegséget a kutyámnak?

A belső élősködők által okozott probléma súlyosságát több tényező befolyásolja. Így például a kutya kora, általános egészségi állapota, a fertőzöttség mértéke és a parazita faja is. Felnőtt állatokban csak ritkán találkozunk súlyos tünetekben megnyilvánuló fertőzöttséggel, és a megbetegedett állatok rendszerint más ok miatt legyengült immunrendszerrel rendelkeznek vagy súlyos tartási hibák állnak a háttérben.

A féregfertőzöttség elsősorban a kölyökkutyák esetében jelenthet súlyos problémát. Az orsóférgesség szinte minden kölyökkutyában előfordul. Közepesen súlyos esetben a fertőzöttség növekedésben való visszamaradást, a has puffadtságát, fájdalmasságát okozza, nagy mennyiségű féreg jelenléte a bélrendszerben azonban akár bélelzáródást, a kiskutya nagyfokú gyengeségét, sőt akár idegrendszeri tüneteket is okozhat.

Hogyan fertőződhet a kutyám a férgekkel?

A kutyák rendszerint szájon át veszik fel a paraziták fertőző alakját. A férgek fejlődési ciklusuk alapján két fő csoportba sorolhatók. A fonálférgek esetében a fejlődő parazitának nincs szüksége köztigazdára. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a bélben élő, ivarérett férgek petéket termelnek, amelyek a bélsárral ürülnek a környezetbe, ahol hosszú ideig életben maradnak, és a szaglászó, gödröt ásó kutyák könnyen felvehetik őket.

A galandférgek fejlődési ciklusa ennél összetettebb. A nőivarú, kifejlett férgek ebben az esetben is ugyanúgy termelik a petéket, és azok ugyanúgy kijutnak a külvilágra. Azonban ha a kutya veszi fel a petéket, bélcsatornájában nem fog kialakulni belőlük a kifejlett féreg. Ehhez előbb egy másik állatnak (a köztigazdának) kell felvennie a kutya által ürített petéket, hogy szervezetében kialakulhasson a parazita kutyák számára fertőzőképes alakja és a kutya rendszerint a köztigazda parazitákat tartalmazó húsának elfogyasztásával fertőződik.

A következőkben a legfontosabb féregfajokra vonatkozó lényeges információkat ismerheti meg részletesebben.

Az orsóférgek:

Fejlődésükhöz nincs szükség köztigazdára. A kölyökkutyák nagyon gyakori parazitái, ennek magyarázata a faj egy speciális képességében rejlik. Ha egy kutya akár életében egyszer is fertőződött orsóféreggel, élete végéig hordozza magában a fertőzöttséget. Ez úgy lehetséges, hogy a kutya által felvett petékből kialakuló lárvák átfúrják a bél falát, és a vérárammal a kutya különféle szöveteibe vándorolnak. Egy részük ezután visszatér a bélbe és kifejlett féreggé alakul, a lárvák másik része azonban a szövetekben marad, betokolódik, és nyugalmi állapotba kerül. A kutya életét ez semmiben sem befolyásolja, mivel a lárvák nem okoznak betegséget, és petéket sem termelnek, tehát más kutyákat vagy az embert nem fertőzhetik meg. Azonban a vemhesség során az anya kutyában végbemenő hormonális változások miatt a lárvák aktiválódnak , és a vérárammal a fejlődő magzatokba kerülnek, így a kiskutyák már fertőzötten születnek meg, és akár két hetes korukban ivarérett férgek alakulhatnak ki a bélrendszerükben. Emiatt fontos, hogy a kölyökkutyákat már két hetes korukban kezeljük féreghajtó szerrel, és a kezeléseket még néhány alkalommal, két hetes időközzel megismételjük . A bélben élő férgek ellen nagyon hatékonyak a különféle féreghajtó szerek, azonban a nyugvó lárvák elpusztítására nincs megfelelő módszer.

Fontos tudni, hogy az orsóférgek az emberre is veszélyt jelentenek, elsősorban a gyerekek vannak kitéve a fertőzésnek. Így a gyerekek mellett élő kutyák (főleg kölykök!) esetében különösen oda kell figyelni a rendszeres féreghajtásra.

A galandférgek:

Ezeknek a féregfajoknak köztigazdára van szükségük a fejlődésükhöz. Mivel a városi kutyák rendszerint nem kerülnek kapcsolatba fertőzött rágcsálókkal, juhokkal, vadállatokkal, e paraziták jelentősége is kisebb. Kivéve egy fajt, az uborkamag képű galandférget , ugyanis ennek köztigazdája a bolha . A kutya által ürített peték a végbéltájékra tapadnak, ahonnan a bolhák felveszik azokat. A kutya fertőződése a benne élősködő, a galandféreg lárváját hordozó bolhák szétrágásával következik be. Így ha kiderül, hogy kutyánknak galandféreg fertőzöttsége van, nem csak a féreghajtás, hanem a bolhairtás is részét kell hogy képezze kezelésének.

Az egyéb galandférgek elleni védekezés szempontjából lényeges, hogy kerüljük a nyers hús etetését. Ha kutyánk vadállatok nyers húsával érintkezhet (pl. vadászkutya, gyakori erdei séták) ajánlott rendszeres, háromhavonkénti féreghajtása, ugyanis a petéket ürítő kutya egy igen súlyos emberi fertőzés forrása lehet (echinococcosis).

Egyéb féregfajok:

A fonálférgek közül az ostorféreg és a kampósféreg élősködhet még kutyánk bélrendszerében. Az ostorférgesség a városi kutyák nagyon elterjedt parazitózisa, azonban szerencsére ritkán okoz súlyos megbetegedést. Mindkét faj ellen kellőképpen hatásosak a széles körben alkalmazott féreghajtó szerek.

Még egy féregfajt kell megemlítenünk, a Dirofilaria repens-t . A féreg fertőzőképes lárváit a szúnyogok hordozzák, és csípésükkel juttatják be a kutyák szervezetébe. A kifejlett férgek a bőrben élősködnek, néhány centiméteres, nem fájdalmas tömör duzzanatot képezve. Magyarországi elterjedtségével kapcsolatban ma is zajlanak a felmérések, annyi elmondható, hogy elsősorban a vízparti településeken élő vagy ott nyaraló kutyák körében gyakoribb a fertőzöttség.

A bolha apró (2-3mm körüli) ízeltlábú vérszívó, a kifejlett egyednek erős ugrólába van, testük oldalirányban lapított a szőrök közötti könnyebb mozgás végett. Petékkel (0,5mm) szaporodik, 3 lárvaállapota (1mm) van, ezek nem tudnak ugrani. A peték hónapokig kibírják a környezetben zord körülmények között is. Így egy sikeres bolhairtás után, ha nem végezzük rendszeresen ezt a műveletet, "magától" is újra bolhás lesz kedvencünk.

Oldal: Vérszívók, Férgek
Német őzpincser nevelése - © 2008 - 2024 - szendi.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat